Fenyő galandféreg, Arany szalagféreg

A Magyarországon előforduló féregfertőzések

Keresztrejtvény plusz

Élősködő okozza a kulturális sokféleséget? A Kalifornia Egyetem tudósa szerint egy egysejtű parazita miatt másmilyenek a kultúrák.

fenyő galandféreg gyógyíthatatlan paraziták

Német kutatók szerint a paraziták képesek lehetnek hatni gazdájuk viselkedésére. Egy galandféregfaj még arra is képes rávenni köztigazdáját, hogy az felfalassa magát egy ragadozóval.

étel férgekkel legyőzni a parazitákat

Régóta foglalkoztatja a kutatókat pinworms parazitológia a kérdés, hogy miért van szükségük az élősködőknek több gazdaszervezetre a sikeres szaporodáshoz, illetve hogy miként optimalizálják életciklusukat. A németországi plöni Max Planck Evolúcióbiológiai Intézet kutatói a liverpooli egyetemen dolgozó kollégáikkal ehhez a Schistocephalus solidus nevű galandférget vizsgálták meg tüzetesebben.

fenyő galandféreg

A galandféreg élete meglehetősen bonyolultnak tűnik. Vízben úszó lárvája először egy kis evezőlábú rákba fészkelődik be, hogy ott néhány hétig növekedhessen. Ezt követően a rákocskát egy tüskés pikó nevű halnak kell elfogyasztania, hogy a féreg teljesen kifejlődhessen.

Amennyiben más hal kapja be, a parazita elpusztul.

az emberi ascaris fertőzés módjai

A párzáshoz a galandféregnek a tüskés pikó testében, illetve annak részeként egy madár gyomrában kell kikötnie. A peték ezután a madár ürülékével kerülnek vissza a vízbe, és a ciklus kezdődik elölről. Ahhoz, hogy ezt a bonyolult gazdacserélgetést irányítani tudják, a paraziták kifejlesztettek egy módszert, hogy az éppen aktuális gazdában töltött idejük optimális legyen.

A fenyő galandféreg csapat matematikai modell segítségével kiszámolta, hogy a galandféreg szempontjából a legideálisabb a tizenharmadik és a tizenötödik nap között beágyazódnia a tüskés pikóba - írja a Spiegel című német lap online kiadása. Ezt a plöni csapat fenyő galandféreg kísérletekkel is alá tudta támasztani.

Arany szalagféreg

A kutatók felfedezték, hogy az evezőlábú rákok másképp fenyő galandféreg az első tizenkét napban, mint utána. Az fenyő galandféreg időszakban a paraziták gondoskodtak arról, hogy a rákocskák az ijedtséget követően több mint két percig mozdulatlanságba merevedjenek, így kevésbé legyenek feltűnőek a halaknak.

A tizenharmadik és a tizenötödik nap között azonban a kezdeti sokk után újra úszni kezdtek a rákok, és ezzel könnyű prédává váltak. A kutatók azt remélik, hogy felfedezésük segítségével javíthatnak a jövőben a kezeléseken. Eredményeiket az Evolution című szaklapban publikálták.

Olvassa el is