A szarvasmarha galandférgével történő fertőzés módjai

Az elsősorban a testüregeket és a főleg különböző szöveteket fertőző kórokozókat külön ismertetjük, mindkettőn belül elválasztva a rendszertani csoportokat: amoebákat, ostorosokat, csillósokat és spórásokat. Testüregi protozoonok Amoeba Az amoebák a természetben rendkívül elterjedtek, számos gerinctelen és gerinces állat parazitái. Állábakkal pseudopodium mozognak, és bekebelezik táplálékukat.

A clostridiumok lokális toxin- és enzimhatásuk révén a szövetek progrediáló nekrózisát idézik elől. Ennek következményei: toxaemia, láz, vörösvérsejtek oldódása, sokkhatás jelentkeznek. Borjak és malacok coli-hasmenése Az enteropatogén Escherichia coli törzsek által okozott fiatal állatok hasmenése na gyobb állományokban gyakran előfordul.

Különböző környezeti, étrendi feltételek előidézhetik, hogy a fiatal állatok normális bélflórája nem alakul ki, vagy megváltozik, és a környezetben vagy bélben lévő enteropatogén E. Elbírálás Tekintettel a rendeletben foglalt 8 naposnál fiatalabb borjú és 2 hetesnél fiatalabb malac éretlen és fogyasztásra alkalmatlan húsára, csak az ennél idősebb kényszervágott állatok húsvizsgálata jöhet szóba.

A húsbírálatot, figyelembe véve a legyengült ellenálló képes sé get és az enteropatogén E. Ennek hiányában, feltételezve az E. Tetanusz Minden vágóállatban sporadikusan előforduló toxaemiás betegség, amelyben az ember is megbetegedhet. Közegészségügyi vonatkozása főleg abban van, hogy az állatok bélsarával kikerülő vegetatív baktériumok és spórák a trágyázott földben előfordulnak, a szarvasmarha galandférgével történő fertőzés módjai sebfertőzések révén az embert is megbetegíthetik.

Az Országos Epidemiológiai Központ jelentése szerint ban 11 tetanuszos megbetegedés történt. Nyolc beteg meghalt. A kórokozó Clostridium tetani Gram-pozitív, karcsú, spórás pálca. A spórák erősen hőellenállóak.

A Magyarországon előforduló féregfertőzések

A vegetatív forma gyengén hőálló. A tetanusz toxin 63 oC-on 3 perc alatt elbomlik. Talajszennyeződéssel szúrt, roncsolt sebbe kerül, vagy elléshez társul, esetleg kimutatható bemeneti kapu nélkül, feltételezhetően a bél nyálkahártyáján keresztül kerül a szervezetbe. Elbírálás A beteg, betegségre gyanús állat vágását meg kell tiltani. A húsvizsgálati rendelet értelmében a tetanuszos állat húsa fogyasztásra alkalmatlan.

Trichuriasis

Az alkalmatlan elbírálást nem a vegetatív baktérium által termelt toxin jelenléte indokolja, amely a gyomor-bél csa tor ná ban elbomlik, így a tetanuszos állat húsa az ember egészségét nem veszélyezteti. A beteg séget azonban izomelfajulás, savós beszűrődés, nagyfokú hiányos elvérzés kíséri, amelyek a húst alkalmatlanná teszik a fogyasztásra. Sertésorbánc Erysipelas suis A sertésorbánc általánosan előforduló betegség. Az egészséges állatok szervezetében is a kórokozó gyakran jelen van.

Ilyenkor előforduló hajlamosító tényezők a betegséget kiválthatják. A fertőzésre gyanús állatokat a vágóhídra lehet irányítani. A beteg és betegségre gyanús állatot — kényszervágás esetét kivéve — csak állatorvos jelenlétében lehet levágni. Az ilyen állatok vágása után a környezetet, a vágóeszközöket a beteg állat vágását végző és az ezeknél segédkező személyek kezét állatorvos jelenlétében fertőtleníteni kell.

A kórokozó Erysipelothrix rhusiopathiae Gram-pozitívaerob, spórát nem képező vékony pálca. A pácolt, füstölt húsban 2 hétig életképes marad. Nagyobb átmérőjű sonkából negyedévig kimutatták a sertés orbánc-baktériumokat. A fertőzés sertésben az emésztőszervek nyálkahártyáján keresztül jön létre és septicaemia jelentkezik vérfertőzés, a szarvasmarha galandférgével történő fertőzés módjai, idült sertésorbánc.

A sertésorbánc megállapítását a laboratóriumi vizsgálat segítheti. A veséből vagy lépből vett kenet Gram-festése a diagnózist megerősítheti, az orbánc-baktériumok kite nyész tése biztossá teszi.

Gyakran jellegtelen kórbonctani elváltozásoknál is sertésorbánc-bacillusok tenyészt hetők ki egyes vágóhídi kényszervágások esetén. A kényszervágásokat rendszerint hiányos elvérzés kíséri. Elbírálás Fogyasztásra feltételesen alkalmas az egész állati test.

Százados vizsgálatai szerint gyakrabban előfordul az orbáncos csalánláz, az idült ízületgyulladás, ritkábban a szívbelhártya-gyulladás és a heveny vérfertőzés.

A vizsgált szervek közül a veséből és a lapocka előtti nyirokcsomóból, valamint kórosan elváltozott szervekből ízület, szívbelhártya, bőr lehetett a kórokozót gyakran kimutatni.

Japánban, Osakában 18 év alatt sertést koboztak el sertésorbánc miatt. Urtikária és endocarditis fordult elő a leggyakrabban. A kórokozót a veséből, lépből, májból lehetett gyakran kimutatni Kubo és mtsai, Az idült endocarditises, arthritises, csalánlázas alakban is a sertésorbánc bacillusok gyakran kimutathatók a nyirokcsomókból és a veséből, ami a bacteriaemia jelenlétét igazolja.

Ezért indokolt az állati test hőkezelése, különös tekintettel a bőrsérülésekben kialakuló emberi erysipeloid előfordulására a vágóhidakon és húsüzemekben.

A bika láncának fejlődési szakaszai. A bika láncának fejlődési szakaszai Kezelés és diagnózis

A vágóhídi és húsüzemi dolgozók gyakori erysipeloidja azzal is összefügg, hogy sertés orbánc-bacillusok előfordulnak a szarvasmarhák, a juhok és a lovak húsában is, vérfertőzések, endocarditisek, arthritisek esetén. Az ember orbáncos fertőzésére sor kerülhet vad, hal, baromfi konyhai elkészítése esetén is. Közegészségügyi vonatkozásai A kórokozó iránt az ember is fogékony és a fertőzés bőrsérüléseken keresztül jön létre. A helyi bőrfertőzések fájdalmas piros duzzanat formájában mutatkoznak, amelyet az ember ún.

A vágóhídi dolgozók között gyakran előfordul.

Bélférgek, bélférgesség

A helyi bőrgyulladás mellett a hónalji nyirokcsomók duzzanata, általános lázas tünetek is előfordulhatnak. A betegség 3—4 nap után antibiotikumos kezelésre gyógyul.

Listeriosis Listeriosis vágóállatoknál elsősorban juhban, kecskében, ritkábban szarvasmarhában, sertésben és házinyúlban, esetenként baromfiban fordul elő. Az ember is fogékony a fertőzésre, bár a kórokozók többségében nem azonosak az állatokban előfordulókkal.

Előfordulnak egészséges emberek és vágóállatok bélcsatornájában, gyakran sertések torkában. Kimutatták húsipari dolgozók kezéről, ritkábban torok váladékból. Megtalál hatók felszíni vizekben, szennyvizekben, talajban, takarmányban, főleg silókban Ralovich, Listeria monocytogenes Gram-pozitív, csillós, keskeny pálca alakú baktérium.

A fertőző anyag szájon át, belégzéssel, vagy a bőr sérülésein, ritkábban a kötőhártyán át jut a szervezetbe.

• Kruger parazitaellenes szer
• Nagy László, infektológus A helminthiasis - azaz a férgesség mint betegség - olyan kórkép, amelyet a szervezetben parazita életmódot folytató férgek vagy azok lárvái idéznek elő.
• Olvass tovább Mitől alakul ki a macskaszőr-allergia?
• Férgek minden típusú kezelés

A liste riák vérfertőzést idéznek elő, majd rendszerint agyvelőgyulladás tünetei mutatkoznak. Németországban ban szarvasmarha és 4 borjú bizonyult listeriosissal fertőzöttnek Borowka, Elbírálás A hús fogyasztásra feltételesen alkalmas.

A beteg állatnál az agy- és gerincvelőben és a tőgyben nagy mennyiségű virulens listeria van jelen.

Ezekben a szervekben azonban a felgyógyult állatban is visszamaradhatnak listeriák. Ezért a fejet, a gerincoszlopot és a tőgyet nem szabad megnyitni, illetve bemetszeni, hanem ezeket el kell kobozni. Fogyasztásra alkalmatlanok természetesen a gyulladásos-elhalásos gócokat tartalmazó szervek is.

A listeriosisos állatok bőrét és gyapjúját fertőtlenítés után felhasználhatják. Közegészségügyi vonatkozások Az ember megbetegedését szerológiailag a szarvasmarha galandférgével történő fertőzés módjai, de többségében eltérő fágtípusú törzsek okozzák.

A megfigyelések szerint nincs járványtani kapcsolat az állatoknál és az embereknél jelentkező megbetegedések között. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az élelmiszer eredetű listeriosisoknak.

Felnőtteknél encephalitis formájában súlyos tünetekkel jelentkezhet a megbetegedés. Enyhe esetben influenzaszerű kórlefolyást tapasztalnak. Újszülötteknél, csecsemőknél heveny vagy elhúzódó vérfertőzés formájában a szarvasmarha galandférgével történő fertőzés módjai meg, terhes nőknél abortust okozhat. A liquor bakteriológiai vizsgálata a leginkább célravezető.

Gümőkór Tuberculosis A gümőkór az emlős háziállatok, a baromfi, a vadon élő állatok, valamint az ember általában idülten lefolyó fertőző betegsége.

A szarvasmarhák gümőkórja bejelentési köte lezettség alá tartozó betegség. A szarvasmarha gümőkórja mentesítés eredményeként gyakorlatilag hazánkban megszűnt. A húsvizsgálat alkalmával gyanút keltő elváltozásokból a húsvizsgáló állatorvos köteles az állomáson keresztül az Országos Állategészségügyi Intézetbe vizsgálati anyagot küldeni, ahol szövettani és tenyésztéses módszerrel vizsgálják meg a mintát.

Súlyos betegségek, amiket elkaphatunk kedvenceinktől

A sertésgümőkór előfordulása is nagymértékben csökkent, azonban még ma is előfordul a megbetegedés. A baromfi húsvizsgálata során csaknem kizárólag tyúkok vágásánál fordul elő gümőkór.

A gümőkór kórokozói a Myocobacterium tuberculosis, a M. A gümőbaktérium a természetben nem szaporodik el, de viszony lag nagy ellenállóképességű. Nedves, hűvös környezetben hónapokig életben marad.

A fagyasztás, a sózás, a füstölés nem pusztítja el.

A bélférgesség tünetei

A gümőkór kialakulásában több szakaszt különböztethetünk meg. A húsvizsgálat szempontjából lényeges ezen szakaszok felismerése és a folyamat terjedésének ismerete. A primer szakaszban a fertőződés utáni elsődleges folyamat, a primer komplexus alakul ki. Tökéletes primer komplexusról beszélünk, ha a szerv és nyirokcsomója is megbetegszik, nem tökéletes a primer komplexus, ha csak a nyirokcsomóban találunk elválto zást. Ha a kórokozó lympo-haematogen úton más szervekbe is eljut, kialakul a korai ge ne ralizáció heveny miliáris gümőkórnak nevezett kórképe.

A postprimer szakaszban a gümőkór egyes szervekben lassan terjed, ezekben azonban kiterjedtebb elváltozások jönnek létre: elsajtosodott, elhalásos jelleggel idült szervi gümőkór. A letörési szakaszban a gümőkóros folyamat rohamosan terjeszkedésnek indul, kialakul a késői generalizáció.

Ez heveny miliáris gümőkór, vagy heveny sajtos gümőkór formát ölt.

A gümőbaktériumok haematogen terjedését gümőkóros bacteriaemiának tekintjük, amikor az izomzat is gümőkór baktériumokat tartalmaz.